Mostanában sajnos elég kevés időm van magamanak írni. Ennek ellenére folyamatos íráskényszerem van. Próblkoztam/próbálkozom más blogokkal is, de ide mindig visszahúz a szívem. :) A Főnix Dala már 8 éves, pont mint a kevebc unokaöcsém. A születése után egy nappal indítottam a holnapot. A szívemhez nőttek mind a ketten. :) A Főnix Dala Harry Potter fan oldalnak indult, és egész jól ment, a kezdetleges dizájn ellenére volt, hogy elértük a napi 100 látogatót. A címe egyébként a hatodik kötetből jött. Aztán a Harry Potter láz szépen lassan elmúlt (de a szívemben örökké élni fog! :D), és már nehezen tudott megújulni az oldal, törölni viszot semmiképp nem akartam, ezért alakult személyes bloggá. A kedvenc novelláimat is itt lehet csak olvasni. Tegnap pedig arra is rájöttem, hogy a Főnix Dala jelentheti akár a megújuló művészetet. Tudom, a gyerekcipőben járó novellák szemponjából ez egy kicsit öntelnek vagy inkább túlontúl bölcsésznek hat. Azért lehet egy ilyen értelmezése is. :) 

Egy örömteli hírrel is érkeztem. Tegnap a barátom elhozta a nekem a BME-ről a Műhely friss és ropogós, legújabb számát. Az első cikkem, ami -remélhetőleg- meg fog benne jelenni, még csak most készül, szóval igazán nem magmat szoktam benne keresni. :D Át szoktam lapozni, hogy megnézzem mások hogyan írnak, milyen témákat hoznak, hátha megihletődöm valamelyiktől. Egyszer csak elém ugrik egy cím: "Annuska és az Arc". A Gondolatok rovatban találtam rá, ahol az irodalmi megnyilvánulásokat szokták közölni. Néha beleolvasok, hogy lássam, én hol tartok. (Ne BME-sekkel akarjam ebben az esetben összemérni magam, tudom, tudom...) Beleolvasok az első mondatba...hm - mondom, csak így, hogy hm. A második gondolatom volt, hogy ez ismerős. Gyorsan a végére ugrottam megnézni, hogy ki írta. Basszuskulcs a tölgyfaajtó rézkilincsének nyílásában! Én írtam... :D A kis Annuska nyomtatásban megjenet. (Csak a címet változtatták meg, ímiért a szívem szakad...) Kiszabadult a Főnix Daláról, és nagykába vette a világot. Na jó, a világot azért nem, csak a BME-t. ;)