Erdőbényéből átszállással mentem Zánkára. Vagyis egy éjszakát itthon töltöttem. Komolyan, szinte már rá sem ismerek a saját, tulajdon ágyamra. Lassan jó estét fogok neki kívánni a szokásos baráti fejbiccentés helyett. Halkan mondom, hogy ne tudjon megsértődni: annyira nem zavar, hogy ritkán látjuk egymást. ;) 
Zánkánál tartottunk. A papáékkal nyaraltunk egyet. :) Zánkán. A papa rávett -ha egyszer már van szpesöl ruhám-, pattanjak fel a szörfdeszkára. Nem hiszitek el, sikerült! Még a vitorlát is felhúztam! Beza'! A goncsa csak annyi volt, hogy a szél nem fújdogáltam. Szörf meg csak szélben van. Tehát az eme téren befutandó, meredeken felfelé ívelő kárrierem támpillérét bár leraktuk, további folytatása egy kis türelmet igényel. 
Az, hogy nem volt szél, csupán azért mókás, mert tegnap este Tihanyból átkompoztam Szántódra, és onnan (mivel Kosztolányitól tudom, hogy az olvasóhoz intézett nyilvánvaló kérdéseket hanyagolni érdemes, ezért nem kérdezem meg, hogy "na hova?") Zamárdiba mentem anyáékkal a Szandrára. (lásd: Balaton Sound). Remekül indult a dolog. Fényképezkedtünk a hullámzó (háborgó?) Balaton előtt, megittuk a velkámdrinket, megettük a velkámropt, megállapítottuk, hogy Fénylik van, ahogy Meki is (amúgy a Meki olyan mint a csótányok... vagy a patkányok... vagy most inkább a szúnyogok: mindent túlél, és mindenhol ott van). Az Ákos koncertről úgy hat percet késtünk, mert eltáogattuk a pápulánkat (azt hiszem így kell mondani. ezt meg Karinthytől tanultam.). A lényeg, hogy végül egészen jó helyet sikerült találnunk. (Még pisilni is elfutottam, hogy zavartalanul ugrabugrálhassam végig a koncertet. Nagyon vagány, mindegyik wc más színnel volt megvilágítva! És! Élőben wc-ről még soha nem hallgattam Ákos koncertet. A második [koncert] utáni pisilés viccesebbre sikeredett. Férfiú ismerősömmel karöltve mentem. Megvárjuk egymást kint. Kijövök. Erre nézem, hogy az állat nyitott ajtónél pisil. Én meg nemes egyszerűséggel közöltem, hogy én azért becsuknám azt az ajtót, ha éppen pisilek. Mire az ikserősöm kijött egy másik, megjegyzem, előzőleg tökéletesen becsukott és zárt wc-ből. Az volt a szerencsém, hogy a másik fószer úgy be lehetett állva, hogy fel se vette, amit mondtam neki.) De vissza a koncerthez. Három számot hallgattunk meg. Aztán jött az eső. "Csak egy kis technikai szünet." Ja. A koncert elmaradt. Most olvasom, hooogy... há! Áttették a Sziget 0. napjára. Kárpótlásul. :D Én benne vagyok.