Szabadságharc avagy a póttételesek emlékére
2012. június 14-én, reggel negyed tízkor a magyar csapatok megkezték szabadsáukért a küzdelmet. Ami annyit tesz, hogy ma letudtam a töri vizsgát! (Én sem hiszem el! *könnybelábadtszem*) 48-at húztam, és elmondtam (spanyolul, ugye.), és kérdezett, és volt, amire válaszoltam, és volt amire nem, és kijöttem, és túéléltem! Túléltem! Ennek örömére fogtam magam, és elmentem fület lyukasztani. Én, aki betegesen fél a tűtöl. "Ez nem tű, ez pisztoly." "Rendben, a pisztolyoktól nem félek." :) És kivel találkoztam a városban? Na kivel? Hőn szeretett exmagartanárommal, aki nem mellesleg beszél finnül! Igen, ha miden igaz, nyáron hozzá fogok járni finnre. Amúgy meg k.o. Mára ennyi telt tőlem. Legyetek rosszak!
|
Én voltam a Bátor Kis Kenyérpirító! :D
Persze mi lett vona velem Robin nélkül! Ha te nem vagy itt, tuti megfutamodtam volna. Bemegyek. Csókolom. Szeretnél valamit, dárágám? Nem, semmit, köszönöm. Valahogy így nézett volna ki az egész.
És most nem lenne két lyukkal több lyukam. ;)
Köszönöm! :)